Since it’s his birthday, I start with one of my favorites from Attila József. First in Hungarian, then in English, and for the Spanish speaking readers, I recently found a Spanish translation on this all about Attila József Tumblr page.
______________________________________________________
József Attila: Kopogtatás nélkül
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
1926. április
______________________________________________________
Attila József: Without knocking
If I become attached to you
you can come in my room without knocking
but please think it over
I put you to my palliasse the rustling straw is sighing with dust.
I bring you fresh water in the carafe
I wipe your shoes before you leave
nobody will disturb us here
stooping you can patch our clothes in peace.
Silence is deep I speak to you
if you are tired I give you my sole chair
in the warm room you can take off your tie your collar
If you are hungry you will get a clean paper for plate
if I happen to have something else
but please leave me some food because I am also always hungry.
If I become attached to you
you can come in my room without knocking
but please think it over
it would hurt me if you didn’t come for a long time.
______________________________________________________
Attila József: Sin llamar
Si te quiero, en mi casa sin llamar
puedes entrar.
Pero fíjate muy bien:
te acostaré en bolsas de paja — susurrante paja
que suspira en el polvo.
En un vaso he de traerte el agua fresca,
limpiaré tus zapatos antes de que hayas partido —
acá nadie ha de estorbarnos,
de modo que tranquilamente puedes inclinarte y
remendar la ropa.
El silencio es un silencio enorme. Pero yo te hablo.
Si estás cansado, siéntate en mi silla, la única que tengo.
Si hace calor, quítate corbata y cuello.
Si tienes hambre, acepta como plato un papel blanco;
pero si hallamos algo más,
entonces déjame que también yo coma. También yo,
también yo tengo hambre.
Si te quiero, en mi casa sin llamar
puedes entrar.
Pero fíjate muy bien:
me dolería que después huyeses.
